Ipari és mezőgazdasági kefék gyártása: üvegmosó kefe, dinnyemosó kefe, hagymafejező kefe, répamosó kefe, kátránykefe, kazántisztító kefe, egyedi méretben és felhasználási területre is!
Sztorik a kefegyártás világából
Szeretnék két sztorit elmesélni, ami pályafutásom alatt történt meg velem.
Lehet, hogy nem csak én, de más is meg fogja mosolyogni, de teljes mértékben igazak.
Az egyik, ami a napokban fordult elő a következő volt: Délután megcsörrent a telefonom...
- Jó napot Gállos Úr! Olyan gondom lenne, hogy készített nekünk még 1994-ben egy lószőr partvist, ami sajnos úgy néz ki, hogy tönkrement.
Mire én csak ennyit tudtam kérdezni:
- Akkor garanciálisan kicseréljem?! :)
- Nem, nem még azért lehet használni, de szükségem lenne egy újra.
Ami azt illeti, mindig is úgy adtam ki a munkáimat a kezemből, hogy az tökéletes legyen... Na de ki gondolta volna, hogy ennyire! Ezek után hogyan fogok ebből megélni?! :D
Egy másik alkalommal felhívott egy úriember, az Alföld tengersík vidékéről, - gondolom Makó környékéről - azzal a kéréssel, hogy Hagymafejező kefe kellene neki. Azt is elmondta, hogy egy kedves barátjától hallott a cégünkről és bízva szakmai tudásomban és tapasztalataimban, majd én segítek orvosolni a problémáját.
Mi más lehet egy szakember első kérdése, hogy mik a paraméterek? Majd jött a válasz:
- "Másfél méter hosszú és ötven centiméter magas és még forogjon is."
Na az hogyan?! Ezt a mondatot jól át kellett rágnom, mivel valami nem stimmelt vele.
- Ötven centi magas?
- Igen!
- És forogjon?
- Igen!
- Akkor nem átmérő 50-es kell Önnek?
- Akkor átmérő 50-es!
...Szóval ilyen izgalmasan kezdődött ez a beszélgetés. Pár perc elteltével azt is sikerült megtudnom, hogy mégis milyen célra kéne ez a kefe.
- "Hát ezt nehéz elmondani, az lenne a feladata, hogy a hagymát lefejezze."
...Érdekes!...
- Kicsit konkrétabban?
- Hát Tudja, hogy a szárát összeszedje!
- És mégis hol van az a hagyma?
- Kint a földön?! Hát hol lenne?
- Ja, így már értem... (Dehogy értem)
A slusszpoén az egészben, hogy oké, hogy a hagyma megvan hozzá és azt is tudjuk, hogy hol van, az is oké, hogy a kefe meglesz. De arra nem számítottam, hogy maga a gép még égen földön sincs.
Az Úr viszont teljesen megnyugtatott, azt mondta, hogy teljesen megbízik bennem, Ö majd a gépet a kefe köré építi.
Ám legyen!
A kefét legyártottuk, átvátelkor az Úr megelégedett arcát látva biztos voltam a sikerben.
Kaptam egy mintát ún. rostakeféről,amit gabonához használnak.
Jobban megnéztem,majd egyértelmű lett,hogy ezt Mi csináltuk vagy 10-15 évvel ezelőtt, akkor még teljesen egyedi technológiával, rajtunk kívül így senki más nem dolgozott!
Macerás volt,de kis tételben lehetett gyártani ezeket a keféket.
Ma felhívtam az Úriembert, hogy pontosítsunk (mert én továbbra is az élő szó híve vagyok), majd rövid méretegyeztetés után tényként közöltem Vele,hogy tőlünk vette...de mikor is !?
A párbeszéd :
- Mikor csinálhattuk ezt ?
- Hát legalább 10 éve de lehet,hogy több !
- És minden szezont végigdolgozott ?
- Igen.
- És ilyen jól bírta !?
- Igen bírta,sőt még egy pár évig elment volna,de (és most szó szerint idézem az Urat)
- Leállás után a hangárban marad a gép, és ezek a szemét egerek megrágták !
Majdnem mindent tönkre tesznek, a fene a dógukat !!!
Most erre megint mit mondjak !? Kezdem megkedvelni az egereket !
Hát ilyen ez a szakma,és fogyasztói társadalom ide, fogyasztói társadalom oda, azért az ember lelki békéje így teljes ! Csak azok a fránya kis cincogók ne lennének, mert akkor még egy tízest elmegy , és büszkén mondhattam volna,
hogy 20 évig dolgoztak a kefénkkel ...!!!
Ne vegye senki gúnyolódásnak, ez a szakma ettől szép és bízom benne, hogy a további években, évtizedekben még sok ilyen telefonbeszélgetés fog lezajlani.